Bejelentés: háziorvosi ügyelet kér mentőápolói kísérettel kórházba szállítást mellkasi fájdalommal rendelkező beteghez.
Körülmények: téli, napsütéses, délutáni napon, kisváros mentőállomásáról kapunk riasztást, mentőgépkocsi mentőápolójaként töltünk szolgálatot.
52 éves férfibeteg, családi ház földszintjén. A helyszín biztonságos, felszereléseink (ABCD táska, motoros leszívó, betegőrző monitor, AED) nálunk, gumikesztyű rajtunk. AVPU szerint A, légútjai átjárhatóak, légzésszáma normális, sápadt küllemű, diszkréten verejtékes. Ügyeletes orvos a helyszínen.
Milyen potenciálisan életveszélyt okozó diagnózis jut eszünkbe a mellkasi fájdalom kapcsán?
Válasz és megbeszélés A teljesség igénye nélkül:
A beteget ABCDE elveknek megfelelően megvizsgáljuk, SpO2-, és vérnyomásmérés monitorozása történik. A következő paramétereket találjuk:
A: átjárható, mondatokban beszél
B: 16/perc légzésszám, SpO2: 97%, légzési segédizmokat nem használja, orvos elmondása szerint tüdő felett érdes sejtes alaplégzés, pangásos szörtyzörejeket, egyéb zörejeket nem hallott, bőre hűvös, verejtékes, cyanosis nem látható
C: 82/perc, jól tapintható radialis pulzus, RR: 150/90 Hgmm mko. karon, CRT: 3 mp
D: GCS: 15, neurológiai gócjel nincs, pupillák eltérés nélkül. VC: 6,3 mmol/l.
E:
- SAMPLE:
- S: ma délben kezdődő erős mellkasi fájdalom, verejtékezés, gyengeség, általános rosszullét, a fájdalom a bal karjába sugárzik. Jelenleg fájdalma 2/10.
- A: nem tud róla
- M: perindopril
- P: hypertonia
- L: reggel evett utoljára
- E: nehézlégzése nincs, láza nem volt. Nemrég jobb alkar törése, emiatt gipszsín. Rendszeresen dohányzik (1 doboz/nap).
- T: 36,5 Celsius fok
- Egyéb fizikális eltérés nincs, lábai nem dagadnak.
Ügyeletes orvos elmondja, hogy EKG-n nagyobb eltérést nem látott, érkezéskor emelkedett vérnyomás (170/90 Hgmm) miatt 1 puff nitrátot kapott, ekkor fájdalma 6/10 volt. Nitrát hatására fájdalma 2/10 értékre mérséklődött. Területi sürgősségi osztályra irányítja.
Mobilizálás és mentőbe helyezés során a beteg ismét erős fájdalmat jelez, verejtékezése fokozódik.
Hogyan tudjuk mérni/értékelni a beteg fájdalmát?
Válasz és megbeszélés A prehospitális ellátás során a fájdalom nagyon gyakran alulértékelt és alulkezelt. A megfelelő analgézia első lépése a fájdalom értékelése. A beteg fájdalmának vizsgálata és mérése minden esetben legyen része a helyszíni betegvizsgálatnak! A fájdalom mérésére a verbalis numerikus skálát használjuk. A skála alkalmazásakor a beteg saját maga értékeli a fájdalmát: „Értékelje a fájdalmát nullától tízig, a nulla jelenti azt, hogy nincs fájdalma, a tízes pedig az elképzelhető legszörnyűbb fájdalmat!” 1-3: enyhe fájdalom 4-7: közepes fájdalom 8-10: súlyos fájdalom Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer alapján (2015) Ez a módszer az adott betegnél ismételten alkalmazva megfelelő az analgézia és a beteg fájdalmának követésére, a fájdalomcsillapítás hatékonyságának igazolására – monitorizálására is. A fájdalomskála használata, az érték dokumentálása nem mellőzhető. A fájdalom jellegének meghatározásához szükséges a panaszok „OPQRST” szerint kiterjesztett, standardizált vizsgálata is: (Onset – panasz kezdete, Provocation/Palliation – panasz kiváltója/csillapítója, Quality – fájdalom minősége, Radiation – kisugárzása, Severity – súlyossága, Time – időbeli változása).
A beteg fájdalma 6/10-re fokozódott, vitális paraméterei nem változtak. Az ügyeletes orvost ekkor már továbbriasztották másik beteghez. A legközelebbi sürgősségi osztály (mely nem centrumkórház) kb. 20 percre, a legközelebbi ALS egység kb. 13 percre. A megyei centrumkórház az SBO-val ellentétes irányban, 35 perc alatt érhető el.
Mit tennénk jelen helyzetben? Elindulunk a legközelebbi SBO felé? Van egyéb diagnosztikus lehetőségünk?
Válasz és megbeszélés Korán észlelt ACS esetén készült EKG-nál előfordulhat, hogy még nincs (szignifikáns) STE, vagy egyéb ACS-re utaló eltérés, esetleg csak a hyperacut T hullámok (magas, csúcsos T-k) hívhatják fel a figyelmet a kórképre. Emiatt ACS-gyanú esetén az EKG ismétlése 10-15 perc elteltével szükséges lehet. Amennyiben a beteg ismét panaszt jelez, a panasz alatt készített EKG is diagnosztikus lehet. Számos mentőegységen megtalálható a TTEKG-készülék újabb változata, mely képes a készített EKG-képet az Esetlap szoftverben – így az esetlapban is megjeleníteni, a készített képet a PCI-centrumba továbbítani kiváló minőségben. A TTEKG jelen esetben segíthet a megfelelő célintézmény kiválasztásában, így a beteg a lehető legrövidebb időn belül juthat adekvát ellátáshoz. Transztelefonikus EKG konzultáció BLS szintű mentőegységek számára minden mellkasi panasszal rendelkező betegnél kötelező, magasabb szintű egységek számára (diagnosztikai bizonytalanság esetén) igénybe vehető lehetőség. A TTEKG készítése késedelemhez nem vezethet (ld. vonatkozó eljárásrend). A mentőegység a panaszok fokozódása miatt TTEKG-t készített, mely a következő képet mutatta: A készített felvétel alapján az ügyeletes PCI-centrum fogadja a beteg ACS gyanúja miatt.
Milyen további beavatkozásokat végezhet a mentőápoló?
Válasz és megbeszélés STEMI diagnózisa esetén a gondolkodásunkat azonnal „időkritikus üzemmódba” kell állítani: bárminemű nélkülözhető diagnosztikus, vagy terápiás lépés TILOS, erőfeszítéseinkkel a mielőbb megkezdett szállítást és definitív ellátást kell szolgálnunk. B kompetenciával rendelkező mentőápoló kizárólag folyadékpótlás céljából (hypotonia, keringési elégtelenség esetén) biztosíthat vénát (a legtöbb ACS-beteg nem igényel folyadékpótlást!). B+ kompetenciájú mentőápoló:
Kapjon-e oxigént a beteg?
Válasz és megbeszélés A legtöbb ACS-s beteg állapota nem kritikus/nem instabil. Az oxigénszaturáció ezen betegek esetén is szoros monitorozást igényel, oxigénterápia azonban rutinszerűen nem alkalmazandó. Vasoconstrictiót okozó hatása miatt kerülendő a hyperoxia (SpO2: 100%), oxigén csak 90% alatti SpO2 érték esetén adandó. Ekkor az oxigén áramlását úgy állítsuk be, hogy az SpO2: 90-92% közé essen. 93% vagy annál magasabb SpO2 esetén további oxigénterápia nem indokolt.
Kérjünk-e segélykocsit?
Válasz és megbeszélés
Az eset valós történet.